Reggel arra ébredtünk, hogy a fiúk keltegetnek minket.

-Jó reggelt álomszuszék! -köszönt Bill.

-Jó reggelt! -én.

-Már ideje volt felkelni. Délután 1 óra van. Már Nóri anyuja is itt volt. Mondtuk, hogy még alszotok. Azt mondta majd később visszajön értetek. -Bill.

-Köszi! -mondtam.

Majd lassan kikecmeregtem az ágyból és Billel elindultunk a konyhába.

Toméknál:

-Jó reggelt! -ébrezgette Tom Nórit.

-Haggyál. -Nóri.

-Na, keljél fel. Már délután 1 óra van. -Tom.

-Majd felkelek... -mondta Nóri.

-Hát jó. -sóhajtott Tom és elkezdte csikizni Nórit.

-Ne, hagyjál, elég! Felkelek csak hagyd abba! -visította Nóri.

-Na végre! -Tom.

Majd ők is kijöttek a konyhába.

-Sziasztok! -köszöntünk.

-Hello! -köszöntek.

-Kértek kávét? -Bill.

-Én igen. -Nóri.

-Kösz nem! -Tom.

Majd megreggeliztünk. Közben jókat dumcsiztunk.

-Nincs kedvetek eljönni fagyizni és várost nézni? Mi nem nagyon ismerjük itt a járást. -Bill.

-Hát...mi se nagyon. -Nóri.

-De azért rendben. -én.

-Oké. Akkor öltözzetek fel és gyertek. -Bill.

-Oké. -mi.

Miután felöltöztünk Nóri felhívta Mártit, hogy majd egy kicsit később jöjjön, mert programunk van. :P Miután már kellő ideig nézelődtünk a városba, elindultunk vissza a hotelhez. Útközben megálltunk fagyizni.

-Milyen fagyit kértek? -Bill.

-Csoki. -én.

-Eper. -Nóri.

-Jó akkor én is egy epret. -Tom.

-Akkor kérünk 2 gombóc epret, 1 gombóc csokit és 1 gombóc vaníliát. -Bill.

Elindultunk. Egy parkhoz értünk. Letelepedtünk egy fűzfa alá, hogy megegyük a fagyit. Egyszercsak Bill belenyalt a fagyimba.

-Héjj, te mit csinálsz? -kérdeztem.

-Csak megkóstoltam. -nevetett Bill.

-Jó akkor én is kérek egy nyalást! -mondtam, majd én is belenyaltam Bill fagyijába. :P

-Héjj, mit csinálsz? -utánzott Bill.

Majd mindenki elkezdett röhögni. Miután Tom és Nóri is eljátszották ezt, visszaindultunk a hotelbe. Márti már ott várt minket.

-Hát nekünk mennünk kell. -mondtuk Nórival, majd nagyon elszontyolódtunk.

-Ne szomorkodjatok. Holnap nincs kedvetek találkozni itt, velünk? -kérdezte Tom.

-De nagyon szívesen. -válaszoltuk.

-Akkor holnap itt, 11-kor? -Bill.

-Oké. -feleltük, majd egy-egy puszit nyomtunk a srácok arcára és elindultunk a kocsi felé.