Mi is elfoglaltuk helyünket a fiúk mellett a kanapén. Bill hozott 2 üveg kólát. Azt szépen eliszogattuk filmnézés közben. Aztán a fiúk már annyira unták a filmet, hogy bealudtak rajta. Mikor Nórival ezt észrevettük, felébresztettük őket és elmentünk aludni. Nóri Tommal aludt én meg Billel. Másnap reggel Nórival szinte egyszerre ébredtünk fel. Egyszerre értünk ki a konyhába és elmeséltük, hogy aludtunk.

-Milyen volt Tommal? -kérdeztem.

-Hát az este adott egy csókot és lefeküdtünk aludni. -Nóri.- És milyen Billel?

-Jajj, nagyon cukki volt este! Még egy darabig csókolóztunk majd átkarolt és elaludtunk.

-Kéne nekik csinálni valami reggelit. -Nóri.

-Na ja. De mit? -én.

-Hát...tojásrántotta? -Nóri.

-Oké. -én.

És elkezdtünk főzni. A finom illatokra a fiúk is kijöttek a konyhába.

-Jó reggelt! -mondták.

-Sziasztok babák! -mondtuk majd adtunk nekik egy csókot.

Persze én Billnek, Nóri Tomnak.

-Olyan édesek ezzel a komás fejjel, nem? -én.

-De, nagyon cukik! -Nóri.

Majd adtunk nekik még egy csókot. Miután megreggeliztünk a menedzser hívta Billéket.

-Összekéne pakolni. Holnap indul a gép. -Bill.

-Akkor nekünk hazakéne ugranunk. -mi.

-Jó akkor segítsetek összepakolni és utána elmegyünk hozzátok. -Tom.

-Oké! -mi.

Majd Nórival gyorsan munkához láttunk. 2 óra alatt össze is pakoltuk az összes cuccot. Bill felhívta a sofőrjüket, hogy jöjjön értünk. Mikor megjött a kocsi, Billékkel lehurcolkodtunk a 4.-ről. Leadtuk a kulcsot és szálltunk be a kocsiba. Elég hosszú volt az út, de jól elvoltunk. Nóri és Tom szinte egész végig smaciztak. Csak akkor hagyták abba, ha szóltunk hozzájuk. Mi Billel énekeltünk (pontosabban csak Bill énekelt nekem), smároltunk, csikiztuk egymást és társasoztunk. A társasba még Tomék is beszálltak. Majd megérkeztünk Nóriék házához.

-Fiúk, ti most maradjatok itt. -Nóri.

-Oké. -fiúk.

Mi Nórival szépen felmentünk a cuccaimért és még Nórinak is össze kellett pakolnia a cuccát Németo.-ba. Miután mindezzel mogvoltunk lementünk Nóri szüleihez.

-Anya! Elengedsz Billel és Tommal Németo.-ba? -Nóri.

-Hát...Ha mindennap felhívtok és mindig tudom hogy vagytok, akkor igen.

-Köszönöm! -Nóri.

Majd elbúcsúztunk Nóri szüleitől és elmentünk hozzám.

-Mi lenne ha holnapig bejönnétek hozzánk? Van egy csomó szoba, biztos elfértek. -én.

Billnek felderült az arca.

-Én benne vagyok. -Bill.

-Mi is. -Tom és Nóri.

-Anya megjöttem! -én.

-Szia! -anya vagyis Éva.- Illetve sziasztok!

-Jó napot! -Bill és Tom.

-Szia! -Nóri.

-Anya nálunk maradhat Bill, Tom és Nóri egy napig? És elmehetek velük Németo.-ba? Lécci, lécci, lécci!

-Hát...nem is tudom... -Éva.- Na jó legyen. De csak ha mindennap telefonáltok, hogy hogy vagytok. Oké?

-Jajj, nagyon köszönöm és persze hogy telefonálunk. -én.

Majd felcuccoltunk az emeletre. Az emeleten csak én laktam, szal volt ott pár üres szoba.

-Bill te gyere! Velem alszol. -én.

-Oké baby! -Bill.

-Nóri, Tom ti válasszatok szobát. -én.

-Oks. -Tom és Nóri.

Az egész napot a lakásban töltöttük. TV-ztünk, tásasoztunk, smaciztunk, számítógépeztünk, zenét hallgattunk...stb. Aztán mindenki elment aludni. Mi szokás szerint beszélgettünk egy picit Billel.

-És Németo.-ban hol fogunk lakni? -én.

-Ne aggódj. Majd eljöttök a "Kaulitz laktanyára". -Bill.

-Akkor legalább találkozhatunk anyuddal. -én.

-Jaja. Meg majd apuhoz is elugrunk, ha nem baj. -Bill.

-Nem. De mostmár aludjunk fáradt vagyok. Jóéjt édes! -én, és egy csókot adtam Billnek.

-Neked is baby! -Bill.

Majd lefeküdtünk aludni.

Eközben Toméknál:

-Olyan jó, hogy Bill és Meli egymásra találtak. -Nóri.

-Jaja. De a mi kapcsolatunknak már nem is örülsz? -Tom.

-Jajj, dehogynem! -Nóri.

-Na mostmár aludjunk, fáradt vagyok. -Tom, majd megcsókolta Nórit.

-Én is. Jó éjt! -Nóri.

-Neked is. -Tom.

Majd ők is aludtak.