-Ma kéne összepakolni, hogy holnap már tudjunk indulni. -Bill.
-Hát...igen. Akkor mi megyünk és bepakolunk. -Nóri.
-Oké, mi is. -én.
-Hány napra megyünk? -Bill, Tom.
-Hát meg kell látogatni Nóri anyuékat, meg az én szüleimet. Durván egy hétre pakoljatok. -én.
-Okés. -fiúk.
Olyan 14 óra tájban végeztünk is.
-Mit csináljunk? -Tom.
-Hát...szerintem menjünk el moziba...vagy étterembe...vagy valahova csak ne itthon punnyadjunk. -Bill.
-A mozi jó ötlet. -Nóri.
-Na akkor elkészülünk és mehetünk is. -én.
Újabb 1 óra után mindenki készen volt. Lementünk az utcára és elsétáltunk a plázáig. Bementünk a moziba. Mivel nem volt bent senki újabb "kukoricacsatát" vívtunk. Utána persze megint iszkolni kellett. Még hallottuk is a takarító üvöltését: "Ez nem igaz! 4-en vannak bent, de nagyobb koszt csinálnak, mint 200 ember!". Ezen egy jót nevettünk. Majd ezután hazamentünk. Ledőltünk a kanapéra DVD-zni. Megnéztünk egy horrorfilmet. Bár Billel mi nem igazán néztük, mert csak egymással voltunk elfoglalva. Nóri pedig odabújt Tomhoz. Gondolom ha elég durva rész jött vagy megijedt. A film után (23 órakor) mindenki alduni tért. Másnap reggel korán kellett kelnünk, mert a gépünk 9-kor indult. Gyorsan elkészültünk, kihordtuk a csomagokat a kocsihoz. Annyi csomag volt, hogy már az üléseken kellett, hogy legyenek, mert a csomagtartóba nem fértek be. Majd odaértünk a reptérre. Sietni kellett, mert Bill és Tom miatt (mivel olyan sokáig aludtak) késésben voltunk. A csomagokat gyorsan leraktuk és már szálltunk is fel a gépre. Kb. 4 óra volt az út. De nagyon jól elszórakoztunk. A fiúk bohóckodtak nekünk, zenét hallgattunk szal jól elvoltunk. Megérkeztünk Ferihegyre. A csomagokat visszapakoltuk a kocsiba és már mentünk is Nóriék háza felé. |