Ezutn mindennap bejrtunk Billhez. A srlse mr lassan meggygyult, de mg mindig kmban volt. Mr llegeztetni sem kellett. vnyit napja volt. Nri s Tom elmentek suliba, de n bementem Billhez. Egy kicsit elszundtottam Bill mellkasn. Arra bredtem, hogy valaki simogatja az arcom. Felnztem s Billt lttam, hogy bren van.
-Jajj, Bill! -n.- Hogy vagy?
-Szia baba! -Bill.- Egsz jl. Ahhoz kpest, hogy napokig kmban voltam, ha jl sejtem.
-Igen. Egy htig. Pont ma van az vnyit. -n.
Ekkor nyitott be az orvos.
-h! Kaulitz r ht vgre felbredt. -orvos.
-J napot! -Bill.
-Van egy j hrem. Jvhten mr ki is engedjk. -orvos.- De majd mg pihennie kell.
-Ok, ksznm! -Bill.
Majd az orvos kiment.
-Jajj, anyira rlk, hogy magadhoz trtl. -n, majd megcskoltam Billt.
-De addig, hogy fogok tanulni? -Bill.
-Ne aggdj. Tommal fogadunk magntanrt. -n.
-Jah...ok. -Bill.- Tnyleg Tommal mi van?
-Mr 2 nappal az eset utn kiengedtk. -n.
-Mi trtnt vele? -Bill.
-Ht... Belelttek a lbba s megrugdostk. Most kt htig mg mankval jr aztn ksz. -n.
-rtem. -Bill.
-Na de nekem most mennem kell a suliba. Majd dlutn mg bejvnk. -n.
-Ok. Szia! s dvzlm a tbbieket. -Bill.
-tadom. Aztn legyl j. -n.
-Megprblok. -mosolygott Bill.
-Na p baby! -n, majd adtam egy puszit neki.
-Szia! -Bill.
Majd elindultam a suliba. Nagyon boldog voltam. Az vnyitt lekstem, de a tanrok nem haragudtak. Tudtk hol voltam...