Reggel alig akartunk felkelni. Már 9-kor ébren voltunk, de még 11-ig lustálkodtunk az ágyban. Smaciztunk meg egyebek. Majd Billel kimentünk a konyhába. Tomék még nem voltak ott. Bill felültetett a pultra és elkezdtünk smárolni. Már majdnem levette a felsőmet, amikor bejött Tom és Nóri.

-Látom ti nem tudtok lenyugodni. -Tom.

-Ezt hogy érted? -én.

-Reggel is meglestünk titeket. Akkor is smaciztatok. -Nóri.

-Á! Szóval már leselkedtek is. Ez nem volt szép. -én.

-Én esküszöm megöllek Tom! -Bill.

És Bill elkezdte kergetni Tomot. Elég viccesek voltak így Nórival elkezdtünk röhögni. Aztán egy idő után abbahagyták.

-Mi lenne, ha tartanánk egy házibulit? -Bill.

-Jó ötlet. -Nóri.

-Meghívjuk Georgot, Gustavot, Andreast és még pár havert. -Tom.

-De azért ne legyünk olyan sokan. -én.

-Nem leszünk. -Bill, majd adott egy csókot.

-Akkor én felhívom Georgot és Gustavot, te addig hívd fel Andreast és a többieket. -Tom.

-Oké. -Bill.

Majd kimentek telefonálni. Mi addig Nórival a reggelről dumcsiztunk.

-Mennyit látattok? -én.

-Hát...csak annyit, hogy Bill és te smároltok. De azon kívül semmit. -Nóri, huncut mosollyal.

-Mert nem is volt több. -én.

-Na higgyük is el...És reggel ez mi volt? -Nóri.

-Hát...őőő...izé... -én.

-Azt akartátok? -Nóri.

-Hát...igen. De akkor ti bejötettek. -én.

-Bocsi. -Nóri.

-Nem baj. Nekünk is máshol kéne csinálni. -én, nevetve.

-Hát...jah. -Nóri.

-Na nézzük meg a fiúkat. -én.

Kimentünk. Bill még mindig telefonált, de Tom már közeledett felénk ölében Kikivel (a macskánk). Bill telefonálás közben Devissel (kutyánk) játszott. Majd mikor befejezte odajött hozzánk.

-Csajok minden megvan beszélve. Majd 19 órára jönnek, ma. -Bill.

-Oké. -mi, Tom.

-Addig szerintem készüljünk. A csajok menjenek el vásárolni kaját, piát, mi addig feldíszítjük a házat. Meg szerzünk zenét. -Bill.

-Oké. Akkor mit vegyünk? -mi.

És Bill elkezdte sorolni. Elindultunk a boltba. Vittük magunkkal Devist is. Közben dumáltunk:

-Nem tudom minek ennyi cucc... -én.

-Én sem. Lehet, hogy el sem tudjuk hazáig cipelni. -Nóri.

-Jaja. Rengeteg a kaja is meg a pia is... -én.

-Meg az egyebek. -Nóri.

Na bevásároltunk. Mindenkinek a kezében volt legalább 4 szatyor. És még Devist is vinni kellett. Szóval mire hazaértünk, eléggé kivoltunk. Billék addig szereztek hangfalakat, DJ pultot, DJ-t, discolámpákat meg még sok mindent. Már fel is szerelték. Mikor beléptünk úgy éreztük magunkat mintha discoba lennénk. Bill és Tom segítettek letenni a csomgokat.

-Majd Devist és Kikit bezárjuk az egyik szobába. Teszünk nekik ki kaját, piát, meg még ami kell. Aztán jóül ellesznek. -mondta Tom, majd betuszkolta a kutyát az ajtón.

-És minden szobát bezárunk. Hogy ha esetleg valaki...öhm...azt akarná akor ne tudja. Szóval értitek. -Bill.

-Világos. -mi.

-Ok. -Bill.

-Gyertek bemutatjuk Josht (dzos) a DJ-t. -Tom.

-Sziasztok! -Josh.

-Hello! -mi.

-Én leszek ma a DJ a házibulin. -Josh.

-Oké. A nevünk Nóra és Melinda. -Nóri.

-Az én nevem Josh. De szerintem ezt már tudjátok. -Josh.

-Igen. A fiúk mindent elmondtak. -mi.

-Hol ismerkedtetek meg a fiúkkal? -Josh.

-Magyarországon. -mi.

-Értem. -Josh.- Remélem nem haraszotok ha hívtam pár csajt is...

-Nem, dehogy. -mi.

-Akkor jó. -Josh.

-Na miről folyik a duma? -Tom.

-Áh...semmiről. Csak éppen azt mondta Josh, hogy lesz pár csaj is. -mi.

-Az jó. legalább a pasiknak lesz kivel csjozni. -Tom.

-De ti ugye nem fogtok? -mi.

-Dehogy! Csak bepiálunk. -Bill, röhögve.

-Na azt próbáljátok meg! -mi.

-Na gyertek még készülni kell a bulira. -Tom.

-Oké. -mi.

Azzal elindultunk, hogy segítsünk a fiúknak.