A csomagokat kipakoltuka kocsiból és a sofőr elhajtott. Nóri kinyitotta az ajtót és mi betuszkoltuk magunkat rajta. Majd bementünk a házba.
-Anya megjöttünk! -Nóri.
-Jajj, sziasztok, de örülök nektek! -Márti.
-Anya nem baj ha Bill, Tom és Meli itt maradnak egy fél hetet? Mert aztán megyünk Meliékhez. -Nóri.
-Nem baj. De majd mentek vissza Németo.-ba? -Márti.
-Igen. -Nóri.
-Akkor élvezzük ki ezt a kis időt és menjünk el strandra. -Márti.
-Jajj, oké csak átöltözünk meg kipakolunk. -Nóri.
És felmentünk a szobákhoz. Bill meg én a lépcsőtől távolabbi szobát foglaltuk el (mivel csak 2 szoba volt az emeleten). Így magától értetődő, hogy Toméké volt a lépcsőhöz közelebbi. Majd miután mindenki kipakolt és átöltözött lementünk az előtérbe. Nórival csak egy-egy szoknyát vettünk fel meg a früdőruhákat. Billék meg csak egy gatyát. Aztán elindultunk a strandra. Sajnos nem úsztuk meg a rajongókat sem. Hiába volt Tomon és Billen is napszemüveg a rajongók azonnal felismerték őket. Így kb. 1 órába telt mire odaértünk. Lepakoltunk a medence széléhez és már csobbantunk is. Nagyon jól szórakoztunk. Egyszer kétszer ránkszólt az úszómester, hogy ne ugráljunk, de mi ott fojtattuk ahol abbahagytuk. Így telt el a nap. Majd miután megkerestük Mártit visszaindultunk a házba. Bill és Tom nagyon fáradtak voltak. Már útközben majdnem elaludtak. Mikor hazaértünk felmentünk a szobákba. Mivel az emeleten volt 1 fürdő előszőr a fiúk aztán a csajok mentek. Mire Nórival végeztünk a fiúk már aludtak. Így hát lementünk a nappaliba és elkezdtünk dumálni.
-Fárasztó nap volt. -Nóri.
-Hát jah...a fiúk már alszanak. -én.
-Tök arik voltak ma. -Nóri.
-Jaja. Amikor Tom bedobott téged a vízbe. -én, nevettem.
-Meg amikor Bill behúzott. -Nóri.
Majd még felidéztük az eseményeket. Majd elnyomott minket az álom. Lassan eltelt a Nóriéknál töltendő idő. Így hát összecuccoltunk, majd lementünk búcsúzkodni. Végül kimentünk a kocsihoz. Kicsit nyomorban voltunk, mivel Nóri még az otthoni ruháit is bepakolta így már semmi nem maradt ott. Majd elindultunk hozzánk. |