Mikor visszértek azt látták, hogy én meg Bill smárolunk a kanapén.
-Öhm... -Tom.
-Jajj, bocsi! -Bill.
-Látom kibékültetek. -Nóri.
-Igen megbeszéltük a dolgokat. -én.
-Akkor szent a béke? -Tom.
-Igen. -én és Bill egyszerre.
Közben a nyári szünetnek vége lett. Jövő héten már suliba kellett volna mennünk. De hova?
-Bill nekünk visszakéne menni Magyaro.-ra. -én.
-Mert? -Bill.
-Hát mindjárt itt a suli és nekünk Magyaro.-n van. -Nóri.
-Jajj, ne aggódjatok. Elintéztük, hogy a mi sulinkba járjatok. -Tom.
-A könyveket meg egybeket már megvettük. -Bill.
-Jajj, olyan édesek vagytok. -mi, majd megcsókoltuk őket.
-Tudjuk! -Bill és Tom, kórusban.
-Akkor addig mit csináljunk? -Nóri.
-Együnk valamit, mert éhen halok. -én.
-Mit szólnátok, ha elmennénk valami puccos helyre ebédelni? -Bill.
-Felőlem rendben. -én.
-Mehetünk. De te fizetsz. -Tom.
-Gondoltam öcskös... -Bill.
Majd mind elkezdtünk nevetni. Elmentünk tusolni, átöltözni, Nórival és Billel tettünk fel sminket. Aztán elindultunk. Elmentünk egy olasz étterembe ebédelni.
-Jó napot! Étlapot? -pincér.
-Igen kérünk. -Bill.
-Parancsoljanak. -pincér.
-Köszönjük! -Tom.
Mindenki választott fogára valót. Bill pizzát evett szokásához híven. Nóri valami töltött húst, sült krumplival, Tom valami lazacot vagy mit, én pedig...hát szintén pizzát. Majd miután mindenki megkajált és kifizettük elmentünk moziba. Most sajna nem tudtunk kukoricacsatát vívni, mert voltak mások is. De egész jó film volt... Utána a fiúkkal elmentünk plázázni. Amíg ők bementek a játékterembe, addig mi Nórival elmentünk ruhát venni. Olyan jó 2 óra múlva találkoztunk a bejárat előtt. Mi Nórival 4 szatyorral voltunk fejenként amit a fiúk cipeltek. Aztán elindultunk hazafelé. Amíg mi Nórival kipakoltuk a vett cuccokat, addig Bill Devissel, Tom Kikivel játszott a kanapén TV nézés közben. Majd mi is csatlakoztunk hozzájuk. De akkora már a fiúk elaludtak. Úgy döntöttünk nem keltjük fel őket, had aludjanak. Így hát csak hoztunk takarót és melléjük bújtunk. Reggel én ébredtem elsőnek. Bill hasán ott aludt Devis. Nagyon cukik voltak. Hoztam hát a fényképezőgépet és lakaptam őket. Ám a villanásra Bill felébredt.
-Jó reggelt kicsim! -Bill.
-Jó reggelt édes! Jól aludtál? -én.
-Igen. Csak kicsit fáj a nyakam. -Bill.
-Persze, mert a kanapén aludtatok. Pontosabban aludtunk. Nézdd ezt a képet most csináltam. -én.
Majd megmutattam Billnek a kutyás képét.
-Nagyon ari vagy rajta. -én.
-Köszi! -Bill.
Eközben Tom és Nóri is felébredtek.
-Jó reggelt! -Nóri.
-Sziasztok! -én.
-Hova menjünk ma? -Bill.
-Mi lenne, ha levinnénk Devist sétálni és járkálnánk egy kicsit a városban? -Nóri.
-Ez jó ötlet. -én.
-Akkor indulás. -Tom.
Majd bezártuk a házat és elindultunk az utcán. Nagyon jól szórakoztunk. Fagyiztunk bementünk ebédelni egy étterembe, leültünk a folyópartra, meg ilyeneket. Aztán mikor már éppen indultunk volna haza, eleredt az eső. Futottunk vissza a ház felé...De eltévedtünk. Egy sikátorban találtuk magunkat.