Reggel a fiúk előbb keltek, mint mi. Mivel korán volt az interjú, hamar hazaértek. Reggelit készítettek és kicsit összepakoltak, ugyanis a házba baromi nagy kupi volt. Ezekre a zajokra mi is felébredtünk. Kimentünk.
-Ti meg mit csináltok? -Nóri.
-Csak összepakolunk, mert elég nagy kupi van. -Tom.
-Nem lehetett volna csendesebben? -én.
-Ne haragudj cica, de nem lehetett. Mindent megkell mozgatni, hogy eltudj pakolni valamit. -Bill.
-Jó nem haragszunk. -Nóri.
-Csináltunk nektek reggelit. -Bill.
-Jajj, de édesek vagytok. -mi (cupp Billnek, Tomnak).
Megreggeliztünk. Addig a fiúk folytatták a pakolást.
-Fiúk gyertek egy picit, lécci. -Nóri.
-Oké, megyünk. -fiúk.
-Most bekötjük a szemeteket, de ne leskelődjetek. -én.
-Oké. De minek? -Tom.
-Majd meglátjátok... -Nóri.
Miután bekötöttük a szemüket, kivezettük őket az udvarra a kapu elé. Szegény Tom nekiment a kapunak. Majd mikor a ház elé értünk kioldottuk a kötést és levettük a kendőt a szemükről. A fiúk nagyon elcsodálkoztak. A meglepetségtől nem is tudtak megszólalni.
-Hát...ezek...gyönyörűek. -Bill.
-És ezek kié? -Tom.
-A tiétek. Reméljük tetszenek. Billé a piros-fekete, Tomé a kék-fehér. -én.
-Nagyon...szépek. -Tom.
-És miért kaptuk? -Bill.
-Mert már több, mint egy éve együtt vagyunk. -Nóri.
-Nagyon köszönjük csajok. -fiúk.
-Semmiség. -én.
-És mennyibe kerültek? -Tom.
-Az ajándék árát nem szokták megkérdezni. -Nóri.
-Jó, akkor ne mondd meg. -Tom.
-Megyünk velük egy kört? -én.
-Persze. -fiúk (itt a fiúk tudnak robogót vezetni :P).
Két "robogó" állt a kapu előtt. De teljesen felvoltak tuningolva, meg egyebek. Szóval nem átlagos robogók voltak. Úgy néztek ki majdnem, mint a sportmotorok. Bill felszállt a fekete-pirosra, Tom a kék-fehérre. Majd a hátuk mögé mi is felszálltunk. Majd tettünk egy kört a városban és a környékén. Mikor megérkeztünk:
-Ezek nagyon jól mennek. -fiúk.
-Hát nem átlagos robogók. Kicsit fel vannak tuningolva. -mi.
-Hát azt látjuk. -fiúk.
-Na jó tegyétek be őket a garázsba (a házban ilyen is van) és gyertek vacsizni. -mi.
-Oké. -fiúk.
Amíg betették a motorokat addig mi rendeltünk vacsorára pizzát. A pizzafutár hamar megjött. Miután megkajáltunk bementünk a nappaliba zenét hallgatni és közben társasozni. Olyan jól elvoltunk, hogy észre sem vettük, hogy már éjfél is elmúlt. Csak abból következtettünk erre, hogy Tomnak és Billnek már gyakran kellett szólni, hogy ők jönnek, ugyanis mindig elaludtak. De nem néztünk rá az órára. Majd miután meguntuk a játékot úgy döntöttünk, hogy megpróbálunk reggelig fent lenni. Ez persze nem sikerült, mert amint ledőltünk a kanapéra TV-zni, mindenki azonnal elaludt.